Emberi testek jelennek meg különféle pózokban és relációkban Anna Zalewska lengyel festőművész Echoes of Illusion (Az illúzió visszhangjai) című kiállításán a budapesti Platán Galériában.
Anna Zalewska földszínű képei első látásra figuratív művekként értelmezhetők, ám az íveket és a formákat absztrakt alakzatoknak is láthatjuk. Noha az alkotó magát figuratív festőművésznek tartja, nem szereti a kategorizálást. Ahogy a jelen kiállításon is látható, képein általában nőket ábrázol, de mindez csak ürügy számára, mivel
a figurákon keresztül megszemélyesített érzelmeket és történeteket szeretne átadni.
A művein ezért szándékosan nélkülözi a részleteket, így az alakok formákká, ívekké és vonalakká válnak, a nézőnek tehát nemcsak lehetősége van, de muszáj is a fantáziáját használnia, hogy gondolatban kiegészítse azokat, vagyis meglássa bennük a saját történetét.

Anna Zalewska már gyerekkora óta következetesen az alkotói pályát választotta: képzőművészeti gimnáziumban tanult, de aztán mérnöki tanulmányokat folytatott, mert bútorokat akart tervezni. Végül úgy döntött, mégis visszatér a festészethez, azonban tudta, hogy mindez sok áldozattal fog járni. A mai napig szigorú időbeosztással dolgozik: minden reggel korán kel, hogy minél hamarabb a stúdiójában alkothasson.
A művészt a mindennapokban bármi megihleti, legyen az egy illat, egy anyag textúrája, egy kő vagy egy színházi plakát,
melyet a szeme sarkából pillant meg az utcán. Emellett hisz Picasso mondásában is, miszerint „Az ihlet létezik, de dolgozni kell hozzá”. Hasonló történik vele is, amikor a vászon elé lép és alkotni kezd, mert úgy érzi, ebben az ihletett állapotban készülnek a legjobb művei.

Ám a képekkel
nem konkrét üzeneteket akar átadni, és nem is kívánja megmondani a nézőnek, hogy mit gondoljon.
A művek címei persze adhatnak támpontot, bár Zalewska néha szándékosan nevezi el úgy az alkotásait, hogy megváltoztassa, ezáltal új megvilágításba helyezze azok értelmét.
PSzD
Anna Zalewska Az illúzió visszhangjai című kiállítása a Platán Galériában tekinthető meg július 25-ig.
A szöveg a megnyitóbeszéd szerkesztett változata.
Fotó: Dusa Gábor/Lengyel Intézet